Besszarábia román föld!

„A nemzeti szimbólumok feltüntetése, kiaggatása nem nacionalista, hanem egy normális, mi több, kötelező gesztus...", mondta március 27-én, szerda délután Adrian Stef, a Szatmár Megyei Tanács elnöke egy ünnepi megemlékezésen.

Különös értelmezést nyer ez a kijelentés alig néhány héttel azt követően, hogy szerte Romániában nagy port kavart a székely zászló ügye. Mert hát mi is a zászló, ha nem egy nemzeti szimbólum. És ki más döntheti el, hogy mi is nemzetének szimbóluma, ha nem maga a nemzet tagjai. Akkor hogy is van ez? Egyeseseknek szabad, másoknak nem?

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az idézet nem ér véget. Hogy ne érhessen az a vád, hogy megcsonkítottam az idézetet vagy kiragadtam egy szövegrészt, folytatom az okfejtést: „A nemzeti szimbólumok feltüntetése, kiaggatása nem nacionalista, hanem egy normális, mi több, kötelező gesztus azok számára, akik románul gondolkodnak." Szóval nem is csak egyeseknek, hanem csak és kizárólag a román nemzetiségűek számára normális gesztus a nemzeti szimbólumok feltüntetése...

A Szatmár Megyei Tanács elnöke március 27-én a „Besszarábia román föld" elnevezésű rendezvényen mondta el el mindezt. Egy olyan rendezvényen, amelyen arra emlékeztek a jelen lévők, hogy 1918-ban Romániához csatolták Besszarábiát. Egy olyan területet, amelynek túlnyomó többsége jelenleg a Moldovai Köztársasághoz, kisebb részei pedig Ukrajnához tartozik.

Mindez persze még véletlenül sem meríti ki a revizionizmus fogalmát. Mert hát tudjuk, „a nemzeti szimbólumok feltüntetése, kiaggatása nem nacionalista, hanem egy normális, mi több, kötelező gesztus azok számára, akik románul gondolkodnak."

Mások részéről viszont főbenjáró bűn! Az igazságot persze mindannyian tudjuk: mindig a hatalomnak van igaza, mert mindig az erősebb kutya...